A jövő hídja. Ötéves a Mária Valéria híd

Egy-egy város kialakulásánál meghatározó szerepet játszanak azok a helyi és helyzeti energiák, amelyek a nagyobb lélekszámú megtelepedést elősegítik. Ilyen tényezőknek tartjuk a védhető erősség kiépítésének lehetőségét, az építési és szükségleti cikkek rendelkezésre állását, a jó közlekedési-szállítási kapcsolatokat stb.

Egy híd éppen ezért mindig többet jelent egyszerű közlekedési műtárgynál: hatással van a gazdasági és társadalmi viszonyokra is. Hatványozottan így van ez az olyan hidak esetében, amelyek korábban szervesen összetartozó térségeket kötnek újra össze. A Mária Valéria híd ilyen építmény. 2001. október 11. óta két olyan (egykor összefüggő) határ menti térséget egyesít, amelyek az elmúlt évtizedekben elzárt területeknek számítottak, ahonnan nem vezettek tovább az utak, és amelyeknek két határvárosa képtelen volt ellátni eredeti funkcióját.

A híd újjáépítése gyökeres változásokat idézett elő Esztergom és Párkány térségében. Az előzetes várakozásokat messze meghaladó mértékben emelkedett a személy- és  gépjárműforgalom a Budapesthez legközelebbi határátkelőn.

1.számú ábra: a párkány-esztergomi határátkelő személyforgalmának alakulása (1995-2007) (forrás: Határőrség)

2. számú ábra: a párkány-esztergomi határátkelő gépjárműforgalmának alakulása (1995-2007) (forrás: Határőrség)

A mellékelt ábrák adataiból megállapítható, hogy a személyforgalom az 1990-es évekhez képest több mint tízszeresére, a gépjárműforgalom pedig közel 40-szeresére növekedett. A hídon érvényben lévő súlykorlátozás csak a 3,5 tonnát meg nem haladó összsúlyú teherautók számára engedélyezi az áthaladást. A teherforgalom mértéke ettől függetlenül a fentiekhez hasonló növekedést mutat.

3. számú ábra: a tehergépjármű-forgalom alakulása Párkánynál (2001-2005)

Az utóbbi ábra azt is jelzi, hogy a Mária Valéria híd nem csupán közlekedési szempontból játszik meghatározó szerepet: hatással van a gazdasági folyamatokra is. Újjáépítésének köszönhetően emelkedett jelentősen az esztergomi térségben megtelepedő nemzetközi nagyvállalatok száma. Ezzel együtt érezhetően csökkent a párkányi térségben a munkanélküliség. Ma már az is nyilvánvaló, hogy ha a nagyobb volumenű teherszállítás feltételeit biztosítani tudnánk, a párkányi vasútállomásra építve komoly iparfejlesztés indulhatna el a Duna bal partján is. A megindult folyamatok világossá tették, hogy a két térség összekapcsolásában a Mária Valéria híd csak az első elem: középtávon szükség lesz egy új teherhíd megépítésére is. Az elmúlt 5 év során sokat dolgoztunk annak érdekében, hogy ez a két ország döntéshozói számára is egyértelmű legyen. A párkányi papírgyár mellett felépíteni tervezett kétszer két sávos új híd átadásának időpontja a magyar tervek szerint 2017 és 2020 között várható.

A híd kedvezően hatott az idegenforgalomra is. Nem kizárólag az átutazó turizmus volumene emelkedett (amit a határátlépések száma is jelez), hanem bővült a két határvárosban eltöltött vendégéjszakák száma is (Párkányban megkétszereződött). Az Esztergomba érkező turisták jelentős része külön programként magát a hidat is meglátogatja. A megnövekedett turistaforgalom fejlesztéseket indukált Esztergomban, Párkányban és a környező településeken is.

A régi-új híd számtalan területen hatott élénkítőleg a társadalmi kapcsolatok alakulására is. Magyarországon elsőként és egyedülálló módon biztosítja 2005 elejétől az esztergomi Vaszary Kolos Kórház a sürgősségi betegellátási szolgáltatásokat az egyik szlovákiai biztosító ügyfeleinek. Megszaporodott azon kulturális rendezvények száma, amelyek a két partról toboroznak résztvevőket, versenyzőket és publikumot. A térség önálló népművészeti fesztivált is rendez minden nyáron.

A híd átadása óta a korábban is létező civil kapcsolatok szintén megélénkültek, és az élet legtöbb területére kiterjednek: a kulturális, a sport és a nyugdíjas szervezetek éppúgy megtalálták egymáshoz az utat, mint a szakmai egyesületek.

A nagy folyamokon átvezető gázlók, hidak mindig is gyűjtőpontjai a környező régiónak, hiszen minden útvonal e felé a csatlakozási pont felé fut, az ügyeiket intéző emberek itt találkoznak össze útjaik során, és éppen ezért a híddal rendelkező települések mindig adminisztratív funkciókat is elnyernek: ez a hely mindenki számára kulcsfontosságúvá válik. Ily módon egy híd sosem kizárólag egy közlekedési hálózat része, hatásai nem pusztán a gazdasági és társadalmi szférában érezhetőek: közvetett hatásuk van magára a földrajzi értelemben vett térre is, azt szervezik, kultúrtájak kialakulását idézik elő. Ez a hatásuk különösen akkor igen erős, ha a közelben nincs hasonló létesítmény. A Mária Valéria híd ilyen építmény. 2001. október 11. óta egy organikus tér újraalakulását segíti, amely immár az Ister-Granum Eurorégió nevet viseli.

Szinte az újjáépítésről szóló szerződés aláírásának másnapján megindultak a tárgyalások egy határon átnyúló kisrégió létrehozásáról. 2000. május 15-én Esztergom és Párkány írt alá szándéknyilatkozatot, október 13-án pedig az Esztergomi kistérség és a Déli Régió (Juzný región) kötött együttműködési megállapodást.

A megalakulásakor mindössze 35 tagot számláló együttműködés folyamatosan bővül. 2003. november 17-én 100 település polgármestere alapította meg az Ister-Granum Eurorégiót, melynek területe meghaladja a 2.000 km2-t, lakosainak száma pedig a 200.000-et.

2005 elejére elkészült az eurorégió fejlesztési stratégiai programja, melyet küldöttségünk az újonnan csatlakozott EU-tagállamok eurorégiói közül elsőként mutatott be a brüsszeli Európai Parlamentben 2005. szeptember 21-én. A bemutatón jelen volt az Európai Bizottság szakértője, aki a híd újjáépítésének idején felügyelte az EU-s támogatás felhasználását. Nagy örömmel nyugtázta, hogy az eredetileg közlekedési céllal újjáépített híd egy európai szellemiségű együttműködés számára is megnyitotta az utat.

Sikeres pályázatainknak köszönhetően a megalakulás óta több mint 670 millió forintot (több mint 90 millió koronát) nyertünk regionális fejlesztési feladatokra. Az elindított fejlesztések az eurorégió adottságainak komplementaritására építenek, és a régió egészének népességmegtartó erejét célozzák növelni.

Hosszú távon egyfajta regionális identitástudat kialakulását, ezáltal a két nép közötti konfliktusok feloldását szeretnénk elérni. A 2001. október 11-én európai segítséggel átadott Mária Valéria híd ekkor teljesíti majd be az újjáalapítóktól kapott hivatását: a közös európai jövő zálogává és jelképévé lesz.